Csíksomlyón, a „nyeregben” Csaba testvér miséje, a szokásos mély mondanivalója megindította a gondolataimat a magyarságunkkal kapcsolatban. Eszembe jutott fiam, aki egy korábbi utunk alkalmával akkor kilencedikes tanulóként azt kérdezte, - több órányira a magyar határtól - hogy „apa, ez itt még Magyarország volt?”, majd később újra kérdezte, hogy ez itt még mindig Magyarország volt? Kisvártatva közölte: „Apa, én ezt egyszer visszaszerzem!”

Fenyéden átutazóban akadtam egy gyöngyszemre, mikor a Csíki család a 70-es években készült székelykaput pingálta. Érdekelt a téma, mert a székelykapu egyedülálló örökség a világon, mert nincs még egy nép, aki ily módon őrizné a hagyományát. Itt döntöttem el, hogy hagyom a Balatonfűzfő témát, mert ha a népek így döntöttek, egy sort sem érdemel egyelőre, és majd úgyis megoldódnak az ügyek.

A családfő azt mondta a kapujáról, nemcsak a múltunk, az örökségünk, hanem a minden napunk van a kapuba faragva. Hosszasan magyarázta, hogy az élet kapuja, ami kint, és ami bent van, ez elválik. Érti azt, hogy ami a ház falán belül történik, az csak a családra tartozik, elválik a falu és a tágabban vett közösségtől. A mondás, hogy „takarodj az életemből” jelenti azt, hogy tiszteletben kell tartani a magánélet szuverenitását. Ugye milyen magvas gondolatok? Charles herceg azt mondta évekkel ezelőtt, - mintha csak sejtette volna a világban zajló folyamatokat- az erdélyi emberek megőrizték a természetességüket, az Istenbe vetett hitet, és Európába az élet innen fog újra sarjadzani. Én kiegészíteném a személyes tapasztalatommal: a templomok hétről hétre tele vannak minden korosztállyal, mert meg tudják szólítani a papjaik a híveiket.

Különös a székely nyelv a magyarul beszélőnek, mert ugyan értik a beszédet, hallja mit mond, de megérteni nem tudja. Egyszóval Európa az erkölcsi válságát éli, a hatalomért arra is képesek az idegen szívűek, hogy elárulják azt az országot, mely fedelet ad a fejük fölé, mert ugye hazájuk az nincsen. Amennyiben bekövetkezne egy politikai fordulat, visszafordíthatatlan károkat okozna a magyar identitás megtartására, talán soha többé nem lehet helyreállítani, mert a világ modernizációja, mondhatni globalizációja legyalulja a nemzetállamokat. Mondhatni jó bulinak tűnt a „rendszerváltáskor”, mikor azt mondták korábban, hogy „gondolkodj globálisan”. Az erdélyi emberek hite, lelkesedése irigylésre méltó számomra, minden erővel azon kell lenni, hogy a több ezer éves múltunk végképp el ne törlődjön.

Bárdi Farkas János