"9"
Kérlek, tedd össze a két kezed, és kezdd el az imád: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.”
Mindezeket a sorokat kétezer éve mormolják az emberek Jézus tanítása szerint, közben járják az útjaikat a közösségek és a nemzetek.
Még az ateista is hisz valamiben, mert hiszi a hihetetlent, mert azt akarja. Napjaink hite a bennünk élő Atyaisten szeretete, mely meghagy bennünket egyszerűen embernek, apának, anyának és gyermeknek. A hit segítette át a világot a válságokon, könyörögtek és hittek az emberek, „zörgettek és ajtót nyitottak nékik”. Hinnünk kell, hogy a jók elnyerik a jutalmukat a rosszak pedig a büntetésüket, mert az Atya „eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat és országának nem lesz vége”. Ha a szívedben a jóság, a kezedben a cselekvés, akkor te magad megteszel mindent azért, hogy a világ jobbá váljon. Azt azonban ne feledjük, hogy a pogány szertartásokon áldozatot mutattak be, leölték a kiszemelt állatot. Kifolyt vérével rituálékat hajtottak végre annak reményében, hogy jobb legyen valamely közösségnek.